A Nemzeti Kulturális Alap körüli vita az elmúlt időszakban főként néhány látványos támogatási ügy miatt került a figyelem középpontjába. A teljes támogatási lista azonban ennél jóval nagyobb képet mutat meg arról, hogyan mozognak a kulturális támogatások milliárdjai.

A Közhang által átnézett lista 1358 támogatást tartalmaz, a megítélt támogatások összege pedig meghaladja a 10,9 milliárd forintot. Ez már nem néhány kisebb kulturális pályázat világa, hanem egy olyan rendszeré, ahol jelentős közpénzek sorsáról születnek döntések.

Budapest toronymagasan vezet

A támogatási lista alapján a főváros kiemelkedik az országos mezőnyből.

A budapesti pályázókhoz összesen közel 4,83 milliárd forintnyi támogatás került, ami önmagában a teljes vizsgált összeg jelentős részét jelenti.

Ez részben természetes, hiszen a legnagyobb kulturális intézmények jelentős része Budapesten működik. Az adatok ugyanakkor mégis erős központosítást mutatnak, miközben vidéki kulturális szereplők rendszeresen forráshiányról beszélnek.

Megyei bontásban is erős koncentráció látható

A támogatási döntések megyei bontásban is látványos különbségeket mutatnak.

Budapest mellett Pest megye szerepel kiemelkedően magas összeggel, de több kulturális és turisztikai térség is az országos átlag fölött jelenik meg a listában.

A legmagasabb támogatási összegek a következő térségekhez kapcsolódnak:

  • Budapest → ~4,83 milliárd Ft
  • Pest megye → ~447 millió Ft
  • Veszprém megye → ~250 millió Ft
  • Fejér megye → ~237 millió Ft
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye → ~197 millió Ft
  • Csongrád-Csanád megye → ~135 millió Ft
  • Baranya megye → ~104 millió Ft

A támogatások földrajzi eloszlása alapján jól látható, hogy bizonyos térségek jóval nagyobb arányban részesültek a kulturális forrásokból, mint más régiók.

Több kisebb település is százmilliós támogatásokkal szerepel

Nemcsak a nagyvárosok, hanem több kisebb település is kiemelkedő támogatási összegekkel jelenik meg a listában.

Nyíregyháza közel 200 millió forintnyi támogatással szerepel, míg Pomáz, Budajenő és Várpalota esetében is 150 millió forint körüli támogatási összegek jelentek meg.

A listában több határon túli település is feltűnik, köztük Kassa és Sepsiszentgyörgy is több tízmillió forintos támogatásokkal.

Kevés nagy támogatás vitte el a pénz jelentős részét

A vizsgált támogatások között 706 olyan döntés szerepel, amely eléri vagy meghaladja az 5 millió forintot.

Ezek együtt több mint 10,4 milliárd forintot tesznek ki, vagyis a teljes támogatási keret döntő része viszonylag kevés, nagyobb összegű támogatásban koncentrálódik.

A 3 millió forint feletti támogatások száma szintén kiemelkedően magas volt.

Többször visszatérő támogatottak is megjelentek

A listában több olyan pályázó is szerepel, aki vagy amely több támogatást is kapott.

A visszatérő támogatottak együtt több milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak.

Önmagában természetesen nem szabálytalan, ha egy kulturális szereplő több projektre is pályázik. A kérdés inkább az, hogy mennyire átlátható a döntési logika, és mennyire nyitott a rendszer új pályázók előtt.

A közpénzeknél ugyanis nemcsak a jogszerűség fontos, hanem az is, hogy az átlagos állampolgár számára is érthető legyen, miért éppen bizonyos szereplők jutnak újra és újra jelentős támogatásokhoz.

Több százmilliós támogatások is szerepelnek a listában

Az adatok között több rendkívül nagy támogatás is található.

A legnagyobb tételek között szerepel:

  • 500 millió forintos támogatás országos közösségi és jótékonysági koncertsorozatra,
  • 450 millió forintos támogatás közösségi események és koncertek szervezésére,
  • 315 millió forintos támogatás dokumentumfilm készítésére.

Ezek az összegek jóval túlmutatnak azon a képen, amely sokakban él az NKA-ról mint kisebb kulturális pályázatokat kezelő rendszerről.

Nem csak egy-egy támogatásról szól a vita

Az NKA körüli közéleti vita sokszor egy-egy kirívó támogatási döntésre fókuszál. Az adatok azonban inkább egy nagyobb rendszerszintű képet mutatnak meg.

A valódi kérdés nem pusztán az, hogy volt-e egy-egy vitatható döntés.

Hanem az, hogy mennyire átlátható maga a kulturális pénzosztás rendszere, és hogy a több milliárd forintnyi közpénz felhasználása mennyire követhető a nyilvánosság számára.

A Közhang a következő napokban további elemzésekkel is foglalkozik majd, többek között a legnagyobb támogatottakkal, a visszatérő pályázókkal és a támogatási kategóriák mögött kirajzolódó mintázatokkal.